Híreink

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály. 

Megint kevesebb a felszámolások száma, a folyamat elsősorban a törvényi előírások változásával magyarázható - inkább a gyorsabb és hatékonyabb kényszertörlést alkalmazzák.

Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét az Európai Unió 2020 után. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kkv-szektor a jövőben is sikeresen fejlődhessen, a vállalkozásoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre a szakértők szerint.

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer. 

Újabb nagy horderejű lépésre készül a kormány: a járulékok fokozatos csökkentésén dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ezzel könnyítene a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok helyzetén és a munkaadók helyett/után az állambácsi nyúl a zsebébe, hogy a munkavállalók (régióban is leszakadó) bérhelyzetét javítsa. Bár a konkrét számokat még nem ismerjük, bemutatjuk, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés és hogy egyáltalán van-e értelme. 

Lassan halad előre az EU-s támogatások kifizetése a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban, pedig a Lázár János vezette Miniszterelnökség a pénzek 2019-ig történő kiosztását tűzte ki célul. Augusztusig a 2016-os célérték egyötödét sem fizette ki támogatásként a minisztérium, és a helyzetet csak súlyosbítja, hogy épp most kezdtek neki a pályázatértékelői rendszer átalakításának. A határidőket már egyre nehezebben lehet tartani, miközben az előző ciklus vitás ügyeit sem zárta még le a kormány. A pénzek hatékony felhasználásával, a kkv-k támogatásával, valamint a 2020 utáni időszakkal kapcsolatban pedig egyre több aggály merül fel.