Híreink

A 2015-ös adóévtől a keletkezett veszteség elszámolásának szabályai több pontban tovább szigorodtak, így fontos áttekinteni a veszteség érvényesítésének a 2014. évi társasági adó elszámolásához kapcsolódó szabályait, valamint a 2015. adóévre vonatkozó változásait.

Amennyiben a társasági adóalap bármely adóévben negatív volt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) 17. § (1) bekezdése alapján, az így keletkezett összeggel az adózó döntése szerinti megosztásban – a vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén – csökkentheti a társasági adóalapot. Így a negatív társasági adóalappal záruló üzleti év veszteségét a következő üzleti év(ek) pozitív társasági adóalapjával (nyereségével) szemben lehet elszámolni. A keletkezett veszteség korlátlan elhatárolásának általános feltétele, hogy a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megtartásával keletkezzen.

Magyarországon jelenleg közel 300 ezer egyéni vállalkozó van. Pontos számot ugyan nem lehet tudni már évek óta, mert ahány statisztika, annyi különböző szám forog a publikációkban és a KSH-nál. Ráadásul a számbavétel utólagos, mondhatni megkésett.

2013 nyarán írta a KSH, hogy 2010-ről 2011-re a működő vállalkozások száma 0,9%-kal csökkent. A visszaesést az egyéni vállalkozók számának 4,6%-os csökkenése eredményezte, miközben a társas vállalkozások száma emelkedett.

Március 1-jétől módosulnak az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályai, erről nyújtott be törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken az Országgyűlésnek, a részletek azonban nem ismertek, mivel azokat miniszteri rendelet tartalmazza majd.

Az öt, talán legtöbbek által várt magyar Operatív Program (OP) támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki, így a hatalmas forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll. A brüsszeli zöld jelzés ismeretében végre már a közös uniós kassza kockázatára kezdheti el meghirdetni a kormány a különböző (gazdaságfejlesztési) pályázatokat.

Részletesebben az alábbi linken található cikkben:

 Forrás:

Portfolio.hu

Öt magyar Operatív Programot hagyott jóvá az Európai Bizottság, amely a hazánknak 2014-2020 között járó uniós kohéziós források mintegy háromnegyedéről szól, így igen jelentős fejlesztéspolitikai eredményről van szó. Ezzel párhuzamosan azonban más EU-tagországok is örülhetnek, mert a Bizottság további összesen 35 Operatív Programot is elfogadott tegnap. Sőt, ígéretet tett arra, hogy a hónap végéig további 10 programra is megadja a zöld jelzést, így együtt ez az 50 program bő 66 milliárd eurós fejlesztési keretösszeget jelent. 

Forrás: 

Portfolio.hu

Sokszor szembesülnek avval a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható.

A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.

Kényszertörlési eljárást a cégbíróság akkor rendel el, ha:

• - a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásakor a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be (például nem jelölnek ki megfelelő személyt az ügyvezetésre a cégbíróság felhívása ellenére sem),
• - vagy ha az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti, hogy a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének,
• -  illetve ha az állami adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez,
• - a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (egyszerűsített végelszámolás esetén),
• - vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye

Ez igen gyakori eset abban az esetben, ha a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken (például elhalálozás miatt), és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését illetve, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.

További részletek az adozona.hu honlapon

Forrás: 

http://adozona.hu/tarsasagi_jog/Kenyszertorles_sulyos_kovetkezmenyei_lehetn_V1BJTI